A Firefox következő, 4-es nagyverziója a tervek szerint novemberben fog megjelenni, de a vállalkozó kedvűek már most kipróbálhatják a szoftver első béta kiadását. Bár tapasztalataink szerint ez a változat már egészen stabilan működik, nem érdemes lecserélni rá a jelenlegi, stabil 3.6-os verziót, mert az ahhoz kiadott bővítmények nem működnek vele.

Munkatársunk is tesztelésre használt PC-jére telepítette fel az új Firefox tesztverzióját, amelynek első indításakor a megújított kezelőfelület volt a leginkább szembeötlő. A legújabb változatban a címsor fölé kerültek a megnyitott böngészőlapok címkéi, amelyek eddig ez alatt kaptak helyet - a beállítások közt egyébként az utóbbi módi is visszaállítható.

Még több hely az oldalaknak

A kezelőfelületet szemmel láthatólag úgy dolgozták át, hogy az a lehető legkevesebb helyet foglalja el a monitoron a webtartalmaktól, ami különösen jól jön, ha mondjuk netbookon netezik az ember. Ezt a minimalista megközelítést egyébként elsőként a Google Chrome-ban alkalmazták, és egyértelműen sikert aratott a felhasználók körében. Bár néhány bővítmény telepítésével már régebbi verziókkal is meg lehetett valósítani a 4-es verzióéhoz hasonlóan kompakt nézetet, ám ez az új verzióban már alapbeállításként is elérhető. A mindössze a program címsorából, a megnyitott lapok címkéit tartalmazó eszköztárból, és az URL beviteli mezőjét és a keresőmezőt tartalmazó harmadik sorból álló kezelőfelület egyértelműen elnyerte a tetszésünket, mert egyáltalán nem ment a felhasználás rovására. A Fájl, Eszközök és hasonló menüpontok alapesetben nem látszanak, csak ha lenyomjuk az Alt billentyűt, ami nagyon praktikus, hiszen ezeket úgyis ritkán kell használni.


Az új Firefox-gomb mögött gyakran használt funkciók rejtőznek

Firefox-gomb a balszélen

A legfontosabb funkciókat, így például a keresést, az oldal mentését vagy az opciókat az új Firefox-gombról lehet közvetlenül elérni, ez a böngésző címsorának baloldalán kapott helyet. A gombok melleti területen jobb gombbal kattintva eddig is teljesen testre lehetett szabni az eszköztárak tartalmát és elrendezését, mostantól azonban akár a címkesorba is engedi a Firefox saját gombok, linkek beillesztését: tesztelőnk például ide pakolta a letöltött fájlok elérését biztosító ikont. A könyvjelzők kényelmes megnyitását a keresőmező melletti apró ikon teszi lehetővé, ezért sem kell tehát külön belépni az Alt gombbal előhívható menübe.

Az új Firefoxban debütálni fognak az alkalmazás-fülek is, ezek tulajdonképpen olyan mini böngészőfülek, amelyek csak egy jellegzetes ikonból állnak, szövegben nincs odaírva a nevük sem. Ilyen fület lehet majd nyitni például a Gmail levelezőnek, a Google Dokumentumoknak, esetleg a Facebook közösségi oldalnak, vagy más gyakran használt szolgáltatásnak. Az alkalmazás-fülből betöltött oldalak esetében a böngésző nem jeleníti meg majd a címsort sem, ezzel egy sornyi helyet szabadítva fel a tartalmaknak.

Ahogy minden browser fejlesztői, az új Firefoxon munkálkodó programozók is azt ígérik, hogy az új verzió sokkal gyorsabb lesz elődeinél, és minden funkcióját el lehet majd érni érintőképernyőn keresztül is, valamint támogatni fogja a HTML5 nevű új webes technológiát is.

Mi az a HTML5? Miért jó ez nekünk?

A HTML5 szabvány csupa olyasmit tartalmaz, ami első olvasásra a webet építő mérnököknek, informatikusoknak lehet érdekes. Közelebbről megvizsgálva azonban a játékokat játszó, blogot szerkesztő, twitterező, fotókat megosztó felhasználók életét is könnyebbé teszi majd a technológia.

Az offline adattárolásnak nevezett technológiát használva például akkor is elérhetjük majd adatainkat - például leveleinket, naptárunkat, dokumentumainkat - amikor a számítógépünk nem csatlakozik az internethez. Bár hasonló szolgáltatást például a Google Gears bővítménnyel is meg lehetett valósítani, ez esetenként elég megbízhatatlanul működött, a HTML5 támogatással pedig semmiféle bővítményt nem kell majd a böngészőbe telepíteni, alapból támogatott lesznek ezek a szolgáltatások.


A Firefox 4 új kezelőfelülete

A böngészőkbe beépített hang- és videodekódolóknak köszönhetően mindenféle bővítmény nélkül meg lehet majd tekinteni az ismert videomegosztó szájtokra feltöltött tartalmakat böngészni. Emellett a hangos és filmes tartalmak honlapra, blogra való beágyazása is jóval kényelmesebbé válik majd: anégy-öt sor hosszú bonyolult beágyazókódok helyett csak a fájl címét kell megadni majd például a blogok szerkesztőfelületének.

A Flash technológia utolsó védőbástyájául a böngészőben futó játékok jelenthetik, ám a HTML5 ezen a területen is tartalmaz az Adobe szoftverének kiváltására alkalmas trükköket. A canvas nevű technológiát használva gyors kétdimenziós grafikákat lehet megrajzoltatni a böngészővel. A látványosabb, 3D-grafikát tartalmazó játékok színvonalára még nem képes az új technológia - bár kibővítésén dolgoznak - de az egyszerűbb programokat már meg lehet benne valósítani. Erre példa a telefonokról, kvarcjátékokról ismert Snake demója, a Slither is.

Mit tudhat még a jövő böngészője?

Ahogy korábban említettük, minden böngésző fejlesztői különböző tesztekben demonstrálják, hogy saját termékük mennyivel múlja felül riválisait, de hétköznapi használat során nagyságrendbeli különségek legfeljebb az évekkel korábban megjelent, elavult verziókhoz képest mutathatók ki. Az utólag cikinek minősíthető honlapokat a privát böngészési móddal már mindegyikük előzményeiből száműzni lehet, és lassacskán minden ismert fajtájukhoz elérhetők lesznek bővítmények, amelyekkel az alapfelszereltséget személyre szabottan feljavítani.


Egy Snake-klón az egyik első HTML5-ben írt böngészőjáték

Egy másik fontos új trend a helyfüggő szolgáltatások támogatása: a hálózati infrastruktúrából nyert adatok alapján megközelítőleg pontosan meg lehet határozni azt, hogy egy PC-t hol használnak. Ez - az egyébként kikapcsolható - technológia egy fontos kényelmi szolgáltatást biztosít: egy szájtra látogatva például előzetes állítgatás nélkül a közelben lévő éttermeket, boltokat listázza ki nekünk egy szájt, vagy anélkül mutatja meg a várható időjárást, hogy manuálisan kellene megadni az országot és a várost.

Összességében a felhasználói élményt gyökeresen befolyásoló újdonságra a következő években nem igazán lehet számítani. Remélhetőleg a szabványokat sokszor meglehetősen slendrián módon kezelő cégek a HTML5 esetében megemberelik majd magukat, így elejét lehetne venni annak, hogy egyik vagy másik browserben. Az egyre összetettebb webes szolgáltatások gépigénye folyamatosan nő, ezért a böngészőket egyre jobban optimalizálni kell annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen használatuk.