Két hétig volt érezhető a torrentrazzia hatása

A június közepén végrehajtott rendőrségi razziának annyi kézzelfogható eredménye volt, hogy néhány nagy hazai torrentszájt eltűnt az internetről. Azokon kívül, amelyeknek a gépeit lefoglalták, több oldal is bezárt a jogvédők felszólításainak hatására, míg mások - köztük nagyobbak is - az akció utáni napokban kezdett el eleget tenni ezeknek, és levenni az oldalain listázott jogsértő tartalmakat. A hazai torrentezőket az Ncore nevű, körülbelül 115 ezer felhasználóval rendelkező szájt gépeinek lefoglalásával érte a legnagyobb veszteség, ezt azonban július 4-én sikerült újraindítani az üzemeltetőinek (bár adatokat veszítettek a lefoglalással, de ezeket a felhasználók segítségével igyekeznek pótolni).

A torrentoldalak az elmúlt években viszonylagos nyugalomban üzemelhettek Magyarországon, és ennek eredményeként időről időre újak is elindultak. A bittorrent mellett más technológiák és források is rendelkezésre állnak arra, hogy az ember filmet, zenét vagy bármi mást töltögessen az internetről, de a torrentoldalak óriási választékkal rendelkeznek egy helyen, és az oda bejáratos közösség tagjai folyamatosan információval látják el egymást az új letöltésekről (például, hogy hogyan kell egy feltört játékot elindítani vagy milyen minőségű egy film). Nem véletlen, hogy ezek némelyikét - például a már említett Ncore-t - nagy rajongás övezi a felhasználóik részéről, és rendszerint csak meghívásos regisztrációval lehet rájuk bejutni.

A rendőrség biztos volt a dolgában

Éppen ezért a torrentszájtok fontos célpontot jelenthettek a szerzői jogvédőknek is, hiszen egy-egy ilyen oldal leállításával jogvédett művek tízezreit lehetett kivenni az internetes vérkeringésből, és ugyancsak felhasználók tízezreit (ha nem százezreit) fosztani meg hosszabb-rövidebb időre a jól bevált forrásaiktól. A rendőrség világviszonylatban is jelentős méretűnek tartja a fogást, a mostani lefoglalásokat követően azonban még nem lehet tudni, hogy az akció egy, a torrentoldalak elleni hadjárat kezdetét jelenti-e idehaza.

A torrentszájtokat feljelentő jogvédő szervezetek, a főleg zenekiadókat képviselő ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért és a filmforgalmazókat képviselő ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány) ugyan konkrétan megjelölte, hogy mely oldalakon valósul meg iparszerű méretekben szerzői jogsértés, de a rendőrség innen kezdve már a saját hatáskörében járt el és kezdett akcióba a rendelkezésre álló adatok alapján. "Teljesen fölösleges listáról beszélni (a torrentszájtokról), az eljárás során bármikor bármilyen irányban elmozdulhat a nyomozás, ami újabb, jogsértő tevékenységet folytató informatikai eszközhöz vezethet" - mondta Kerek Gábor, a XIII. kerületi rendőrkapitányság nyomozója, aki az akciót vezette.

A torrentoldalakon megforduló nagyfeltöltők (uploaderek) nagy sávszélességgel és tárkapacitással rendelkező felhasználók voltak, akik - amennyire ezt tudni lehet - nem a hétköznapi internetezők közül kerültek ki. A rendőrség szerint főleg az ő jogsértő anyagokat terjesztő szervereik voltak azok, amelyeket elhoztak. "Pontosan tudtuk, hogy miért megyünk, és meg is van minden, amit kerestünk" - fogalmazott ezekkel kapcsolatban Kerek Gábor.

Még nem tudni, hány gyanúsított van, kiből lehet vádlott

A nyomozó arra még nem tudott választ adni, hogy most, hogy a gépek megvannak, az azokkal kapcsolatba hozható személyek közül hány ember ellen emelnek majd vádat és pontosan miért. "Arról, hogy kik az elkövetők, még korai nyilatkozni. Ez egy összetett, bonyolult informatikai hálózati rendszer, amiben meg kell határozni a felmerülő személyek szerepkörét, ami meghatározza, ki milyen jogállásban szerepel majd a továbbiakban."

A torrentszájtok üzemeltetői azért is érezhették biztonságban magukat az elmúlt években, mert az oldalak legtöbbje ingyenesen elérhető. Az egyik nagyobb, talpon maradt torrentszájt üzemeltetői is elmondták: nem keresnek pénzt az oldal révén, sőt, nekik kerül pénzbe annak fenntartása. Éppen ezért az egyik lefoglalt szájt üzemeltetője is úgy nyilatkozott a HírTv-nek: váratlanul érte, hogy rájuk csaptak le a fizetős oldalak helyett. Kerek Gábor szerint azonban attól függetlenül, hogy az üzemeltetők kerestek-e pénzt a torrentszájtokkal, vagy nem, a büntetőjogi szankciók alá eső vagyonihátrány-okozás megvalósult a szerzői és szomszédos jogok megsértésével, és a rendőrségnek hivatalból is feladata ellenük fellépni.

A nyomozók nagy kárértékkel számolnak

Bár a torrentoldalakat feljelentő ASVA és a ProArt képviselői egyaránt elmondták, nem tekintenek egyenértékűnek minden letöltést egy elmaradt vásárlással, a rendőrségi szakértők rendszerint úgy állapítják meg az okozott kárt, mintha ez így lenne, vagyis beárazzák a szervereken talált tartalmat. Kerek Gábor szerint ez esetben nem csak a gépeken tárolt 500 terabájt esik majd latba a kárérték megállapításánál, hanem mindaz, ami a szájtokon gazdát cserélt. "Egy szájton akár több százezer felhasználó is van, és nekik köszönhetően több millió mű ment át rajta, ennek alapján lehet számolni, mekkora a kárérték. A torrentszájtok esetén a szolgáltatásokon átfolyó művek mennyisége több százszorosa, több ezerszerese lehet a lefoglalt mennyiségnek" - fogalmazott.

Mindezek alapján megint csak feltételezni tudjuk: a jogsértő tartalmakat nagy mennyiségben bizonyíthatóan megosztó felhasználók mellett a torrentszájtok üzemeltetői ellen is vádemelésre készül a rendőrség, akikről a jogvédők is úgy vélik, felbujtóként, bűnrészesként vehették ki a részüket a szerzői jogsértésből azzal, hogy az általuk üzemeltetett oldalakkal lehetővé tették azt.

Lehet, hogy a vádemelésig sem jut el

Dr. Dallos Zsolt, a fájlcserélők ügyeivel is foglalkozó ügyvéd elítéli a rendőrségnek és a jogvédőknek ezt a gyakorlatát. A témában jártas jogász szerint a magyar jog alapján nem büntethető az, aki torrentoldalt üzemeltet, és ha a feltöltőket is el akarják ítélni, akkor tételesen bizonyítani kell, hogy az általuk megosztott, vagyis elérhetővé tett műveket valaki más teljes egészében letöltötte. Dallos szerint a torrenttechnológia esetében ez bajosan bizonyítható, mivel ebben a rendszerben a tartalmak apró adatcsomagokban utaznak, és az ügyvéd úgy véli, egy jogvédett mű ilyen kis részletéről nem állapítható meg a jogosulatlan felhasználás ténye.

Az ügyvéd egyébként is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az akciónak bármilyen hatása lenne a hazai fájlcserélőkre. "Évente 30-35 ilyen ügy van, amelyben fájlcserélők is érintettek, és bár rendőrségi lefoglalások valósulnak meg, a legtöbb eset el sem jut a vádemelésig vagy marasztaló ítéletig. A két évvel ezelőtti nagy torrentrazzia ügyében sem volt még vádemelés. Rendszerint a presztízsveszteség elkerülése érdekében, megfelelő bizonyítékok híján csendben ejtik az ügyeket." Az ügyvéd biztos benne, hogy a torrentoldalak tovább üzemelnek majd, maximum külföldre menekítik őket.

A mostani lefoglalásokkal kapcsolatban Dallos Zsolt szerint az sem igaz, hogy a rendőrség pontosan tudta, mit visz el, vagyis, hogy "sebészi pontosságú" lett volna a razzia, mint ahogy azt a ProArt vezetője értékelte. Az ügyvédnek már több olyan védence is van, akiknek a szerverét úgy vitték el, hogy előzetesen nem kaptak semmilyen felszólítást a jogvédőktől jogsértő tartalmak eltávolítására, vagy ha kaptak, eleget tettek annak, illetve webáruházuk vagy más fontos üzleti adataik voltak a gépeken. Az érintettek között van olyan is, aki nagy mennyiségű tárkapacitást adott bérbe, de a bérlői szintén továbbadták azt, és az ügyvéd szerint ilyen helyzetben szerinte nem életszerű elvárás, hogy a tulajdonos folyamatosan tisztában legyen vele, mit tartalmaznak a gépei.

Magánszemélyek is rendszeresen kerülnek bajba

Dallos Zsolt már korábban is nyilatkozott róla: bár a jogvédők nem ezt kommunikálják, a hazai, fájlcserélők elleni akciók során sok esetben otthoni letöltők kerülnek bíróság elé, főleg kollégiumokban lefoglalt számítógépek miatt, ahol szintén nagy koncentrációban találhatók meg a fájlcserélésbe bekapcsolódott gépek. Ez azt jelenti, hogy noha a hazai jogvédők azt mondják, hogy az üzemeltetőkre, terjesztőkre összpontosítanak, előfordulhat, hogy az átlagfelhasználók ellen is indulnak eljárások.

A fájlcserélők jogaiért harcoló magyar Kalózpárt azért küzd, hogy a hazai jogrendszerben ne lehessen az egyszeri felhasználókat kriminalizálni. A svéd mintára 2009 októberében alakult mozgalom nem politikai párt, tagjai önkéntesek, a politikai képviseletét az LMP vállalta magára, amelynek soraiból többen maguk is mozgalmárok. "Ha a 25-27 évesnél fiatalabb internetezők 80 százaléka valamilyen törvénybe ütköző dolgot követ el, akkor a törvény rossz" - fogalmazott Maróy Ákos, a mozgalom egyik tagja, aki szintén úgy véli, hogy semmilyen tartós hatása nem lesz az akciónak a hazai fájlcserélésre.

A Kalózpárt június 30-án közzétett közleményében el is ítélte a szerverek lefoglalását, jórészt ismételve a fájlcserélőkkel foglalkozó ügyvéd szavait. "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a rendőrségi rajtaütés elsősorban a nonprofit fájlmegosztókat érintette, amelyek a valóságban nem is tárolnak jogvédett tartalmakat. Felháborító, hogy a rendőrség a jogsértés puszta gyanúja miatt szervergépek tucatjait fizikai valójukban foglalta le, miközben a törvény úgy rendelkezik, hogy a hatóságnak az elektronikus úton rögzített adatot adathordozóra történő rögzítés, vagyis hiteles másolat útján kell lefoglalnia" - áll a közleményben.

A mozgalom a fájlcserélést is szeretné törvényesen elismertetni mint a jogvédett művek magáncélú, szabad felhasználásának egyik formáját, és elérni, hogy az első publikáció után öt évvel minden művet szabadon lehessen másolni és terjeszteni. Az ennél fiatalabb művek terjesztését viszont ők sem látják követendőnek, "hiszen kell egy üzleti modell, aminek mentén az alkotók megfelelő bevételhez jutnak" - monda Maróy Ákos.

A torrentnek nincs alternatívája

Ilyen üzleti modell viszont jelenleg nincs. A szerzői jogvédők jelenleg a hagyományos CD-k, DVD-k megvásárlásán kívül jelenleg nem tudnak felmutatni az internetezőknek más alternatívát, nem is beszélve arról, hogy a torrentoldalakon sok, idehaza egyáltalán nem forgalmazott műhöz lehet hozzájutni (bár a forgalom tetemes részét hazai premierfilmek vagy DVD- és zenei kiadványok teszik ki). Bálint Péter, a Magyar Videókiadók Egyesületének elnöke, az azóta a szervezet jogvédő tagozataként tovább élő egykori ASVA alapítója szerint ők, ha rossz szájízzel is, de tovább folytatják a munkát, és szívesen látná, ha akár az otthoni letöltők sávszélességét is korlátozni lehetne.

A torrentezők legtöbbje viszont nem fogadja el a jogvédők érveit, hogy csak azért ne járjon tilosban, mert azt nem szabad, főleg, hogy legális letöltésekhez aligha juthat hozzá. Az érintett felhasználók igazságtalannak tartják a szerverek lefoglalását, és szeretnék, ha minden mehetne a régiben, ahogy, mint arra bizonyos jelek mutatnak, megy is. A hazai internetforgalomban ugyan 15-20 százalékos visszaesést okozott a szerverek lefoglalása, de azt is csak néhány napig, azóta visszaállt a korábbi, jelenleg 80 gigabit/másodperces volumen, majd érzékelhetően meg is ugrott az Ncore beüzemelése után.

Egy, a hazai torrentoldalakról készült június eleji független összesítés szerint a 15 legnagyobb hazai szájt majdnem 850 ezer regisztrált felhasználóval és összesen 3,2 millió aktív megosztással rendelkezett. Ebből a lefoglalások a becslések szerint 1,3 millió megosztást iktattak ki, szemlátomást csak ideiglenesen. Az akcióban érintett torrentoldalak üzemeltetői sem közvetítő útján, sem közvetlenül nem voltak hajlandók nyilatkozni, de úgy tudni: aki csak teheti, vagyis anyagi vagy egyéb lehetőségei engedik, a szájtja újraindítására készül, ha kell, külföldi szerverekről, vagyis mindenképpen az eddiginél elővigyázatosabb formában.

Hozzászólás hozzáadása